Szabó Péter László ügyvezető a cég bemutatása előtt megjegyezte, hogy nem célja a jelenlévők meggyőzése azzal kapcsolatban, hogy a Schaeffler Debrecen–FAG Magyarország Ipari Kft.-hez menjenek dolgozni, hiszen rengeteg kiváló cég működik rajtuk kívül Debrecen városában. Véleménye szerint mindenkinek azt a helyet kell megtalálnia, ahol a vállalat célja, mentalitása, kultúrája közel áll hozzá és a munkavégzés örömet okoz számára. Meglátása szerint az életben való előre jutáshoz az a legfontosabb, ha élvezzük azt, amit csinálunk, ugyanis ettől boldogok leszünk, az pedig nem csak az egyénnek, hanem a cégnek is jó, mert a boldog munkavállaló a legjobb és legproduktívabb minden munkahelyen.
A cég bemutatásánál megtudhattuk, hogy alapvetően ez egy családi vállalkozás. Ebből nőtte ki magát 2020-ra egy olyan nagyvállalattá, amelynek mára már 12.6 milliárd euró az éves bevétele. A Schaeffler 1900 szabadalommal rendelkezik, 72 termelőüzeme és 18 fejlesztőközpontja van világszerte. Több mint 10 ezer különféle terméket gyárt, és 1.1 milliárd tonna acélt dolgoz fel évente. 83.900 fő saját munkavállalója van, és igen széles portfólióval rendelkezik. Telephelyeik a világ összes kontinensén megtalálhatóak: Ázsiában, Európában és Amerikában. Kínában például 10 gyára is van a cégnek. A folyamatos növekedés után 2020-ban volt egy visszaesés a chip- és nyersanyaghiány miatt, de hamarosan újra eléri a vállalat a 2019-es szintet. A cég elsősorban autóipari beszállító, ami azt jelenti, hogy a termelés 62 százaléka ide kerül, 13 százaléka a tartalék alkatrészgyártás területére, a maradékot pedig az iparban használják fel, mint például a nyomtatógépekben, repülőkben vagy mezőgazdasági gépekben. Ismert példaként hozta fel az ügyvezető a London Eye-t, amelynek a csapágyait szintén ők gyártották. A bővülés és növekedés mellett folyamatos elvárás a proaktivitás javítása, annak érdekében, hogy elérjék azt a szintet, amellyel hatékonyan tudnak dolgozni. A legfontosabb cél, hogy a vevők elégedettek legyenek: ehhez az kell, hogy mindig időben kapjanak alkatrészeket jó áron, és profi szolgáltatás is kerüljön mellé. Bár a gyártóhelyek és termékek az egész világot lefedik, hiszen mindenhol megtalálhatóak, mégis fontos alapelv az „in the region – for the region”, azaz hogy ott termelje a cég az adott terméket, ahol azt fel is használják. Példaként a kínai vonalat említette, amely igen erős, illetve Indiát, ahol szintén folyamatosan növekszik a piacuk. Magyarországon két gyártó telephelyük van, Debrecenben és Szombathelyen. A környező országokat tekintve Romániát, Szlovákiát, Csehországot és Ausztriát említette az ügyvezető. A Schaeffler telephelyeken különböző termékcsaládokat gyártanak, mert az is egy fontos irányelv, hogy minden gyárban azt a terméket gyártsák, amelyre abban a régióban szükség van. 
Az elmúlt három évben fontos szerepet kapott a cég életében a fenntarthatóság. Ezen belül négy fókuszpontot határozott meg a vezetés: 1. „Környezet és energia”: ami azt jelenti, hogy 2030-ra kitűzték azt a célt, hogy karbonsemlegesen gyártsanak. Ez úgy valósul meg, hogy az erőforrásaik hatékonyságát maximalizálják azáltal, hogy a legkevesebb energiát használja fel, és a legkevesebb szennyeződést bocsájtja ki a cég. Jelenleg olyan fejlettek ezek a mérési technológiák, hogy azt is meg tudják mondani, hogy egy csapágy gyártása pontosan mennyi szén-dioxid kibocsátással jár az acél feldolgozásától kezdve a szállításon át a gyártásig, illetve a kész termék kiszállításáig. 2. „Ügyfelek és a termékek”: fenntartható megoldásokra törekszenek az ügyfeleik számára és a termékeket tekintve is. 3. „Munkavállalók és társadalom”: lényeges a cég számára az egészség és a biztonság. Ma már nagyon fontos mutató egy vállalatnál a balesetek száma. A munkabaleset mindenki számára negatív következményekkel jár, hiszen a munkavállaló nem tudja elvégezni a feladatát, kiesik a munkából, de probléma a munkaadó szempontjából is, akinek a dolgozót pótolnia kell. A vezető meglátása szerint a jövőben a cégek sokkal nagyobb hangsúlyt fognak arra helyezni, hogyan tarthatják meg a jó munkaerőt, például azzal, hogy megfelelő munkakörnyezetet biztosítanak a munkavállalónak, motiválják, vagy jó szolgáltatásokban részesítik. 4. A fenntarthatóság megjelenik a negyedik pontban, az alapanyagokban, így ez a beszállítókat is érinti. A jövőre vonatkozó fenntarthatósági célok közül elsőként a baleseti ráta 10 százalékos csökkentését említette a felsővezető. Másodikként azt, hogy a gyártási anyagok 90 százaléka fenntartható beszállítóktól fog érkezni. Az édesvíz ellátását 20 százalékkal kívánják csökkenteni 2030-ig. A CDP klímapontszámuk „A” kategóriájú besorolást kapott 2021-ig. Az energiahatékonyságról elmondta, 100 gigawatt óra éves hatékonyságnövekedést tűztek ki 2024-ig, végül pedig 100 százalékban megújuló energiaforrásból fognak energiát vásárolni szintén 2024-ig. Ez természetesen az egész világban hatalmas változást és kihívást jelent, azonban vezető autóipari beszállítóként az FAG kötelességének érezte elköteleződését emellett az irányvonal mellett már az elejétől fogva. Ezeknek az új intézkedéseknek a bevezetésével igyekszik a cég az ökológiai lábnyomát csökkentve folyamatosan fejlődni.
Ezután Szabó Péter László bemutatta a Schaeffler szervezeti felépítését, majd a cégcsoport történetéről beszélt. A cél egy idő után már nem csak az egyes termékek, hanem komplett termékcsoportok gyártása volt, hiszen egy vevőnek is egyszerűbb egy beszállítótól megrendelni mindent, mint 20-25 különböző helyről. A debreceni gyár elsősorban kúpgörgős és golyóscsapágyakat gyárt az autóipar részére, de a többi helyen akár 4 méteres csapágyat is előállítanak (ilyen például a londoni óráskerékben lévő). Magyarországon jelenleg három telephelyük van: Debrecenben, Szombathelyen és Budapesten, az utóbbiban csak az értékesítéssel foglalkoznak. A három helyen 6900 munkavállaló dolgozik, és így gyakorlatilag lefedik az egész országot.
A debreceni cég 1999-ben alakult, először az egykori MGM egyik telephelyén kezdtek dolgozni. A gyártósorokat folyamatosan telepítették át Németországból, Szlovákiából és Olaszországból, majd 2007-re elkészült a Határ úti ipari parkban az első zöldmezős beruházás, az első csarnok. 2019-ben a második gyártócsarnok is megépült, így már 50 ezer négyzetméteren termelnek. A felsővezető ezután bemutatta a cég jelenlegi menedzsmentjét, amelyben mindenki magyar. Elmondta, hogy a csapat több tagja is gyakornokként kezdte a cégnél a pályafutását, és úgy jutott fel az évek során a ranglétrán. 1999-ben standard csapágyakat gyártottak, de ma már elektromos autókba valókat állítanak elő. A kettő között hosszú volt az út, az újdonságra azonban mindig törekedni kell. A fejlesztés is emiatt történt, hiszen a vevők igényeit kell figyelembe venniük és kiszolgálniuk. A termékeik mindenhol megtalálhatóak, például a debreceni villamosokban is, de vonatokba, kamionokba, autókba és egyéb autókba is kerülnek Debrecenben gyártott csapágyak. 1999. óta évi 10 millió standard beruházásuk van. Az ügyvezető bemutatta a vállalat tanúsítványait. Elmondta, hogy ezekre azért van szükség, hogy az autóiparnak be tudjanak szállítani. Vannak köztük munkabiztonsági és környezetvédelmi certifikációk, melyek arra jelentenek garanciát, hogy folyamatosan kiváló minőségű termékeket gyártsanak. A vevők elvárásainak meg kell felelniük, különben nem várhatóak újabb megrendelések. Az elégedettséget bizonyítják a vevői díjak, amelyek egy visszacsatolást is jelentenek, hogy jó irányba halad a cég.
A Schaeffler Akadémia a cégen belüli tanulást koordinálja, de cégen kívül is hasonlóan sokat tesznek a továbbképzésért. A városban elsőként kezdték el a duális szakképzést, jelenleg 35 hallgatójuk van, és majdnem 70 szakképző iskolás tölti a cégnél a szakmai gyakorlatát. Ha minden jól megy, belőlük mind munkavállalók lesznek, amely a cégnek és a diákoknak egyaránt jó. Az oktatási intézményekkel való együttműködéseket is bemutatta az igazgató. 2004-ben kezdték el a középiskolákkal a duális képzésekben való részvételt, a közös munka az egyetemekkel pedig 2014-ben indult. Szabó Péter meg van győződve arról, hogy minél hamarabb meg kell ismertetni az emberekkel egy multicég működését, ezért már óvodás vagy kisiskolás csoportokat is fogadtak a gyárban. Nagyszerű kezdeményezésnek tartja azt a programot is, amikor a dolgozók bevihetik a gyerekeiket és megmutathatják nekik, mivel foglalkoznak egész nap. A Debreceni Egyetem mellett a Miskolci Egyetemmel és a Neumann János Egyetemmel állnak kapcsolatban. Az igazgató elmondta, ő abban hisz, hogy egy céget folyamatosan belülről kell építeni. Ez azt jelenti, hogy minél több frissen belépő dolgozónak kell megadni azt a lehetőséget, hogy előre tudjon lépni a ranglétrán, és tudjon fejlődni, mert ez adja a munkavállalónak a plusz motivációt. Kiderült, hogy a duális képzésben műszaki menedzser, környezetmérnök és gépészmérnök szakos hallgatók vesznek részt, de a vállalatnál szinte bármilyen diplomával lehet munkát találni. Erre példaként az óvodapedagógus végzettségű PR-marketing területen dolgozó kollégát említette, hiszen meggyőződése a tapasztalatai alapján, hogy a megfelelő munkavégzéshez a szakmai tudástól van fontosabb, az pedig a megfelelő hozzáállás. A Debreceni Egyetemmel többféle típusú együttműködésben vannak: közös szakesteket szerveznek, szakmai gyakorlatra fogadnak diákokat, és diplomamunkát is lehet írni az FAG-nál. Ezek a kapcsolatok mindkét félnek fontosak, hiszen a cégnek utánpótlást jelenthetnek a hallgatók, az egyetem pedig annál szélesebb palettán tudja a gyakorlati, később munkalehetőségeket kínálni, minél több céggel áll kapcsolatban. Ezután az ügyvezető bemutatta a mérnökség vezetőjének a karrierútját, aki 2012-ben tanulóként kezdte a pályáját a cégnél, mára pedig második szintű vezető. Az ő esete jó példa arra, hogy aki akar, tud fejlődni, és ha mindent megtesz a céljai elérésének érdekében, akkor abban a cég maximálisan támogatja.
Végezetül a jövőbeli tervek beszámolója is megemlítésre került, melyek első hallásra futurisztikusnak tűnhetnek. A vezető fontosnak tartja, hogy a vállalat a jövőbe tekintve bizonyos problémákra akár alternatív megoldásokat is találjon, amelyeket javasolni tud a vevői vagy a leendő vevői számára. „A holnap mobilitása” projektjük éppen ezeket a célokat, problémákat foglalja össze. Elsőként az elektromos hajtást említette, másodikként a városi mobilitást. Szabó Péter kifejtette, hogy a jövőben nem fog az működni, hogy mindenki a saját autójával közlekedik a városban. Már most is elterjedt az a szokás, hogy többen járnak egy autóval, és ez a jövőben csak sűrűbben fog előfordulni. A harmadik az energiaellátás, hiszen a szél- és napenergiába egyre többet ruháznak be a cégek. Ennek oka egyrészt a környezetszennyezés, másrészt az, hogy a jelenlegi energiaforrások feltehetőleg ki fognak előbb-utóbb merülni. A negyedik része a projektnek a városok közötti közlekedés problematikája. Meglátása szerint a jövőben az autó helyett egyre többen fogják a vonatokat választani, főleg amennyiben javul a vasúti közlekedés minősége. Ezután elmagyarázta, hogy a hibrid és elektronikus rendszerek hogyan fejlődnek, és hogy a cél mindig a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése. Elmondta, hogy nagyon sok fejlesztés és tesztelés a sport területén kezdődik, ezek később kerülnek át a közlekedésbe. Megtekintettük a jövő városi közlekedésének legnépszerűbb modellje, az intelligens közösségi autónak a koncepcióját. A tervek szerint a 30-40-es évekre ezek a kisautók általánosak lesznek az utcákon. A Schaeffler cégcsoport nem csak ennek az autónak, hanem a sport verziónak a fejlesztésében is részt vesz, és az ilyen projektekben való részvétel valószínűleg nagy vonzerő lehet a cég iránt érdeklődő leendő munkavállalóknak is.
Útravalóként a szakember azt a tanácsot adta a hallgatóknak, hogy merjenek olyan munkát, hivatást választani, amit igazán szeretnek. Ekkor ugyanis garantált a minőségi munkavégzés, ami a munkaadónak is kedvező. Élvezni kell, amit napi szinten csinálunk, érezni, hogy a „miénk” az a feladat, mert megvan bennünk az elhivatottság, a lelkesedés.
Pogány Emese