Kellemeset a hasznossal-hogyan lehet élmény a munka? - Héder-Rima Mária előadása

2020, január 2 - 09:15

A Hallgatói Karrierközpont „Karriertippek” című előadás-sorozata ötödik alkalmán Héder-Rima Mária, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának doktorandusza a munkaélményről beszélt.
Az előadását azzal a kérdéssel kezdte, hogy vajon kinek mit jelent a munka. Leegyszerűsítve az emberek két nagy csoportját különítette el: van, aki nehezen ébred reggelente, főként, ha arra gondol, hogy be kell mennie dolgozni, és a főnöke megint rábíz egy olyan munkát, amihez nincs kedve. A másik típusba tartozó emberek tettvággyal ébrednek, eltervezik, hogy milyen lesz a napjuk.
Az előadás egyik fő mondanivalója az volt, hogy jól érezni magunkat a munkahelyen nemcsak akkor lehet, ha magas beosztásban vagyunk, bár az emberek nagy része így gondolja – azonban ezt számos kutatás és vizsgálat is cáfolja. Érdemes a munkavállalást magát antropológiai szempontból értelmezni, így megállapítható, hogy a munka egy olyan produktív, értékteremtő tevékenység, amelyet önmagunknak választunk annak érdekében, hogy ki tudjunk teljesedni. Erre vonatkozóan pedig erős és természetes belső indíttatást érzünk életünk során. 
Dr. Antonella Delle alpesi falvakban készült kutatásában megállapította, hogy az ott élőknél a munka a hétköznapok szerves része, amely nem különíthető el a szórakozástól. Ez abból adódik, hogy örömforrást csak tevékenység végzése közben lehet találni. Ez lehet rossz hír azoknak, akik olyan munkát keresnek, ahol nem kell dolgozni, és nem kell semmi nehezet csinálni. Azonban inkább érdemes egy hasznos tanácsként tekinteni erre a megállapításra, mely segíthet eligazodni az elhelyezkedés rögös útján. Ahhoz, hogy megtaláljuk a számunkra örömöt okozó tevékenységet, tisztában kell lennünk önmagunkkal, ismernünk kell belső motivációnkat, érdeklődésünket, korlátainkat, így lehetünk hatékony, hasznos és elégedett munkavállalók. 


Miért van az, hogy nem szeretünk dolgozni? Miért van ellenérzés bennünk a munkavállalással kapcsolatban, és ugyanakkor hogy lehet az, hogy mégis vágyunk rá? – tette fel a kérdést Héder-Rima Mária. Sajnos sokszor benne vagyunk egy mókuskerékben: nem szeretjük a hétfőket, alig várjuk a pénteket, amit nagyon gyakran a társadalmi környezetünk is sulykol belénk. A legtöbb ember, aki ilyen módon viszonyul a munkához, azt érzi, hogy egy teher, nyomás éri egész nap, stresszként éli meg a helyzetet, amellyel minden hétköznap szembe kell néznie. Előfordul, hogy ez olyan szélsőséges, hogy szabályosan azt érezzük, a munkahelyünk a szabadságunktól foszt meg minket, holott ez csupán egy eltúlzott frusztráció. Azonban ez mégsem ilyen egyszerű, mert a szívünk mélyén mégis vágyunk a munkára, egy hasznos tevékenységre. A tevékenységek végzése aktivitásra sarkall minket, a munka adja meg a napunk keretét, és célokat tudunk kitűzni általa. Marie Jahoda szociálpszichológus a munkanélküliség lélektanát kutatva megállapította, hogy szociális szempontból is fontos a munkavállalás, hiszen nem csupán a jövedelemszerzést és a megélhetést biztosítja, hanem egy optimális szociális közeget is, azaz más emberekkel való kapcsolatteremtést tesz lehetővé, státuszt ad, és az identitásunkra is hatást gyakorol.
Az előadó rávilágított arra, hogy nézőpont kérdése is lehet a munkavállalás: munkának vagy küldetésnek éljük-e meg azt, hogy dolgozunk. Ha akaratunk ellenére kell valamit elvégeznünk, és nem tudunk a saját céljaink szerint dolgozni, akkor elvesztegetett időnek érezhetjük, amit munkával töltöttünk. Ennek elkerülésében segít, ha megfogalmazzuk a saját küldetésünket az érdeklődésünk, tulajdonságaink, értékeink alapján, és meghatározzuk, merre fogunk haladni egész életünkben, és ehhez kapcsolódó munkákat fogunk vállalni.
Az előadás második felében Csíkszentmihályi Mihály flow-elméletével folytatta az előadó. Csíkszentmihályi a boldogság forrásának keresése közben rájött, hogy az életünk legszebb élményei nem passzív, ellazult állapotunkban, hanem valamilyen testi vagy szellemi teljesítmény elérése közben történnek. Ezért is igaz az, hogy nekünk is tennünk kell azért, hogy jól érezzük magunkat a munkahelyen. A flow-élmény bizonyos feltételek mellett jelenik meg, de ezek akár a mindennapi tevékenységeink során is felbukkanhatnak. Ilyen például, amikor a képességeink és a feladat nehézsége egyensúlyban vannak, amikor konkrétan megfogalmazott célok mentén tudunk haladni, önálló döntéseket hozhatunk a kompetenciáinkkal összeegyeztethető területen, és mindezeket rendszeres visszajelzésekkel illeti a munkáltató. Ekkor „egybeolvadunk” a feladattal, és a tevékenység végzése olyan értékkel bír, hogy nem az ahhoz kapcsolódó fizetségért végezzük el azt, hanem önmagáért az érzésért és az azzal járó élményért.


Mostanában új munkaerő-piaci trendként jelenik meg a fiatal generációk számára, hogy a munkahely már nem cél, hanem csak egy eszköz arra, hogy a valós célt – az önmegvalósítást – el tudják érni, és ezzel egy időben élményként éljék meg a munkájukat is. John Coleman szerint azért nehéz megoldást találni a munka és a magánélet közötti egyensúly kérdésére, mert a work-life balance dimenzió kiindulópontja vitatható. A klasszikus felfogásban az emberek többsége a munkát a munkahelyével azonosítja, míg a magánéletet az otthonával. Azonban munkát nem csak a munkahelyen, hanem otthon is kell végezni, illetve élvezhető feladatok nem csak otthoni környezetben, hanem a munkahelyen is bőven adódhatnak. Az elmélet lényege ugyanis az, hogy egy feladat kapcsán azt kell tisztázni, hogy azért végezzük-e el, mert kötelezően meg kell csinálni, vagy azért, mert örömet okoz, és emiatt mi magunk akarjuk azt végrehajtani. Fontos, hogy tudatosan úgyalakítsuk mindennapjainkat, hogy több tevékenységben éljük meg a hasznosságot és az élvezetet, és minimalizáljuk az értelmetlen és örömet nem okozó feladatokat. Ha koncentrálunk az erősségeinkre, akkor meg tudjuk találni azokat a dolgokat, amelyeket élvezettel tudunk végezni.
Héder-Rima Mária az előadás végén a munkavállalói élményt a cégek szempontjából közelítette meg. Az új trendhez alkalmazkodva a cégek is megpróbálnak minél több élményt biztosítani nemcsak a meglévő, hanem a potenciális és a távozó munkavállalók számára is. Ilyen például a finn munkahelyeken az alvás, a munkahelyi sport jutalmazása vagy Ricardo, a Tamagocsi.

Pogány Emese


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napjától kötelezően alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ

A tájékoztatót megismertem.